Wágner Takács Tímea már fiatal lányként is csillapíthatatlan vágyat érzett a szépen megmunkált bútorok iránt. Az első találkozása a régi korokból megmaradt fából készült szépségekkel egy kedves emlékkel párosul:

 

„Kislányként apukámmal jártam a lomtalanításokat, hátha egy újabb megmunkálni való kincsre találunk. Ezeket a poros, öreg bútorokat pedig mindig együtt újítottuk fel, amit a mai napig imádok visszaidézni! Ma már nem én keresem ezeket a tárgyakat, hanem ők találnak meg engem.”

 

A másnak haszontalannak tűnő régi bútorokban Timi mindig egy újabb lehetőséget lát, valami igazán izgalmasat. Ezután nem volt kérdés, hogy mi lesz életének következő nagy projektje: ezeket a természetes barna színben úszó régiségeket új köntösbe bújtatja az Annie Sloan festékek segítségével.


 

Kíváncsiak vagytok, hogyan alakult át Timi szecessziós tálalója? Akkor most elmeséli Nektek:

 


Én egy eléggé nyughatatlan természet vagyok, és egyszerűen rajongok a színekért. Körbenéztem a nappaliban és akkor megakadt a szemem a régi tálalónkon. Megvizsgáltam, hogy milyen színek is lennének a legmegfelelőbbek ehhez a típushoz és már konkrét színkombinációkkal a fejemben rohantam Enikőhöz Biatorbágyra.

A színek kiválasztásánál figyelembe vettem az uszadékfából készült asztalunk kékes árnyalatait és ehhez igazítva született meg a döntés: Old White Chalk Paint festéket fogok használni egy leheletnyi Greek Blue árnyalattal összekeverve.

Resized_20170108_124106

Határozott ecsethúzásokkal vittem fel a festéket, így nem kellett attól tartanom, hogy egy-egy húzásnál visszaszedem a már felkent színt. Az Annie Sloan festékekben az tetszett a legjobban, hogy sűrű az állaguk így nem kellett attól félnem, hogy valahol megfolyik. Egy-egy laza kézmozdulat és már ment is minden, mint a karikacsapás.

Összesen kétszer festettem át a tálalót húsz perc száradást követően, kihagyva a kacskaringós mintákat. Ezeken a terülteken nagyon aprólékosan, alig hozzáérve húztam el az ecsetet, mert nem szerettem volna, ha a visszacsiszolás során megsérülnének ezek az egyedi, kidomborodó minták. Ez volt az a pillanat, amikor bár még korántsem jártam a munka végén, már megcsillant előttem a végeredmény egy apró kis szikrája. Annyira izgalmas volt!

A második réteg megszáradása után egy gyönyörű homogén felületet kaptam, ami az én kopottas sikket kedvelő szememnek túl steril volt. Ekkor jött a számomra legizgalmasabb pont az alkotás során. Egy 60-as csiszolópapír segítségével bátran, szintén határozott mozdulatokkal koptattam meg a domború és a sík felületeket egyaránt.

Ezt követően Clear Wax-szal kezeltem le a festett részeket, amelyet egy sűrű gömb fejű ecsettel vittem fel, majd a teljes tálalót egy puha, nem szöszölős textil pelenka segítségével tovább antikoltam bőségesen Dark Wax-ba mártogatva. A végeredmény pedig magáért beszélt. A festékek és a kopottas színek egymást kiegészítve egy rendkívül természetes és varázslatos hatást értek el!

 

image-0-02-05-ed7e5a6d5a26bcb76d92ef7d64503a349603ed186e509afcc1f19ecdadf519c2-V

„EZEN FELBUZDULVA EGY HÉT ALATT ÚJJÁ VARÁZSOLTAM AZ EGÉSZ NAPPALIT!”

 

A szoba egyik szegletében lévő barokk kartámlás széket, faragott tükröt és egy bájos kis komódot festettem át az Old White festék és a Chĕtlau Grey árnyalat kombinációjával, aminek eredményeképpen egy nagyon klassz penészes zöld szín született meg.

image-0-02-05-41c2ecbf71ba8efe6c4888601d9cbda6d397c27e94d62fe633abb1d2b984e6f2-V

Ezután jöhetett a nappali „nőies” része! Annyira belejöttem az átalakításba, hogy egy barokkos szék, egy régi könyvespolc, a kedvenc rózsás olvasó fotelem, egy kis lábzsámoly, egy finom vonalú komód és egy gyönyörűséges szofa is új színt kapott. Mivel a szoba ezen részének központi darabja a szekreterem, ezért az összes bútor színét igyekeztem ehhez igazítani, ezért az Old White árnyalatot egy pici Arles tónussal tettem még kifinomultabbá. A munkafolyamatok teljes egészében megegyeztek a tálalónál alkalmazott technikákkal.

Az ülőbútorok megóvása érdekében maszkoló szalagot használtam, így a szövetek és a szegecsek állapota a festés után is hibátlan maradt. Bár a festegetés ezen része nem tartozik a kedvenceim közé, mégis a szemet gyönyörködtető végeredményhez elengedhetetlen.

Resized_20170119_095629

 

Két hét alatt tíz egyszínű barna bútor kapott pompázatos színeket és bátran állíthatom, hogy amióta először kezembe került a festék és az ecset, egyszerűen örök szerelmese lettem a pingálásnak. Amint egy kicsit elcsendesedik a ház, én kezembe veszem a lágy színeket, a puha ecseteket és alkotni kezdek.

Enikő biztatása nélkül ez nem ment volna. Köszönöm!

Ha Pomáz környékén jársz és el szeretnéd kapni ezt a vírust, akkor várlak szeretettel kis otthonomba! Ötleteljünk, inspirálódjunk együtt!

image-0-02-05-093c96a293c083f79ae0fcf94774b02596d4dfed37a8fafbc658a1aac3d0d9c6-V

A cikket írta Wágner Takács Tímea:

Mobil: +36 70 517 12 19